Conjugation of förskansa
ensconce Ver definición completa →
Aktiv
Infinitiv
| — | förskansa |
Presens
| jag | förskansar |
| du | förskansar |
| han / hon / den / det | förskansar |
| vi | förskansar |
| ni | förskansar |
| de | förskansar |
Preteritum
| jag | förskansade |
| du | förskansade |
| han / hon / den / det | förskansade |
| vi | förskansade |
| ni | förskansade |
| de | förskansade |
Supinum
| jag | förskansat |
| du | förskansat |
| han / hon / den / det | förskansat |
| vi | förskansat |
| ni | förskansat |
| de | förskansat |
Imperativ
| — | förskansa |