Conjugation of betitla
to title, to entitle (give a (certain) title) Ver definición completa →
Aktiv
Infinitiv
| — | betitla |
Presens
| jag | betitlar |
| du | betitlar |
| han / hon / den / det | betitlar |
| vi | betitlar |
| ni | betitlar |
| de | betitlar |
Preteritum
| jag | betitlade |
| du | betitlade |
| han / hon / den / det | betitlade |
| vi | betitlade |
| ni | betitlade |
| de | betitlade |
Supinum
| jag | betitlat |
| du | betitlat |
| han / hon / den / det | betitlat |
| vi | betitlat |
| ni | betitlat |
| de | betitlat |
Imperativ
| — | betitla |
Passiv
Infinitiv
| — | betitlas |
Presens
| jag | betitlas |
| du | betitlas |
| han / hon / den / det | betitlas |
| vi | betitlas |
| ni | betitlas |
| de | betitlas |
Preteritum
| jag | betitlades |
| du | betitlades |
| han / hon / den / det | betitlades |
| vi | betitlades |
| ni | betitlades |
| de | betitlades |
Supinum
| jag | betitlats |
| du | betitlats |
| han / hon / den / det | betitlats |
| vi | betitlats |
| ni | betitlats |
| de | betitlats |