Conjugation of anse
to be of an opinion, to think, to believe, to feel Ver definición completa →
Aktiv
Infinitiv
| — | anse |
Presens
| jag | anser |
| du | anser |
| han / hon / den / det | anser |
| vi | anser |
| ni | anser |
| de | anser |
Preteritum
| jag | ansåg |
| du | ansåg |
| han / hon / den / det | ansåg |
| vi | ansåg |
| ni | ansåg |
| de | ansåg |
Supinum
| jag | ansett |
| du | ansett |
| han / hon / den / det | ansett |
| vi | ansett |
| ni | ansett |
| de | ansett |
Imperativ
| — | anse |
Passiv
Infinitiv
| — | anses |
Presens
| jag | anses |
| du | anses |
| han / hon / den / det | anses |
| vi | anses |
| ni | anses |
| de | anses |
Preteritum
| jag | ansågs |
| du | ansågs |
| han / hon / den / det | ansågs |
| vi | ansågs |
| ni | ansågs |
| de | ansågs |
Supinum
| jag | ansetts |
| du | ansetts |
| han / hon / den / det | ansetts |
| vi | ansetts |
| ni | ansetts |
| de | ansetts |