Meaning of történelem | Babel Free

Definitions

1. history (aggregate of past events)
2. writing of history, historiography
3. history (branch of knowledge that studies the past)
4. history (school subject)
5. history class
   informal
6. history (something that no longer exists or is no longer relevant)
   informal

Equivalents

Examples

“A történelmet a személyiségek alakítják, és a történelem „termeli ki” a személyiségeket, hogy azután egyben ítéletet is alkosson, mondjon róluk. Az ítéletet alkotó azonban igazán nem is a történelem, hanem a kortársak, illetve az utókor.”

“A történelem ismétli önmagát.”

History repeats itself.

“Rákóczy György vagy. Fia Rákóczy Ferenc fejedelemnek. De nem annak a Bécs városi koldusok királyának, aki e fényes nevet bitorolja. A te atyád Erdélyország nagyfejedelme volt; aki a nevét a történelem legfényesebb lapjaira írta fel.”

“Dietrich von Choltitz később bekerült a történelembe, mert amikor 1944 őszén Hitler kiadta őrült parancsát, hogy égessék fel Párizst, ő, a párizsi Wehrmacht főparancsnokaként, életét kockáztatva megparancsolta katonáinak, hogy kíméljék meg a francia fővárost.”

“Komolyra fordítva a szót, a régészet a múlt tudománya. A modern angolszász megközelítés szerint az antropológia egyik ága, a letűnt korok néprajza. Mifelénk inkább a történelem segédtudományának tartják, bár ez a besorolás nem egészen pontos.”

“Jó jegyet kaptam történelemből.”

I got a good grade in history.

“A történelem elmaradt.”

The history class was cancelled.

“Sokan a mai napig sajnálják, hogy megszűnt, pedig a többség számára már csak történelem, hogy 1971. december 31-én futott ki az utolsó vicinális a nádudvari vasútállomásról.”

CEFR level