Conjugation of ynka
sympathise, pity Ver definición completa →
Aktiv
Infinitiv
| — | ynka |
Presens
| jag | ynkar |
| du | ynkar |
| han / hon / den / det | ynkar |
| vi | ynkar |
| ni | ynkar |
| de | ynkar |
Preteritum
| jag | ynkade |
| du | ynkade |
| han / hon / den / det | ynkade |
| vi | ynkade |
| ni | ynkade |
| de | ynkade |
Supinum
| jag | ynkat |
| du | ynkat |
| han / hon / den / det | ynkat |
| vi | ynkat |
| ni | ynkat |
| de | ynkat |
Imperativ
| — | ynka |
Passiv
Infinitiv
| — | ynkas |
Presens
| jag | ynkas |
| du | ynkas |
| han / hon / den / det | ynkas |
| vi | ynkas |
| ni | ynkas |
| de | ynkas |
Preteritum
| jag | ynkades |
| du | ynkades |
| han / hon / den / det | ynkades |
| vi | ynkades |
| ni | ynkades |
| de | ynkades |
Supinum
| jag | ynkats |
| du | ynkats |
| han / hon / den / det | ynkats |
| vi | ynkats |
| ni | ynkats |
| de | ynkats |