Conjugation of utgjuta
pour (to cause an emotion to come out), complain Ver definición completa →
Aktiv
Infinitiv
| — | utgjuta |
Presens
| jag | utgjuter |
| du | utgjuter |
| han / hon / den / det | utgjuter |
| vi | utgjuter |
| ni | utgjuter |
| de | utgjuter |
Preteritum
| jag | utgöt |
| du | utgöt |
| han / hon / den / det | utgöt |
| vi | utgöt |
| ni | utgöt |
| de | utgöt |
Supinum
| jag | utgjutit |
| du | utgjutit |
| han / hon / den / det | utgjutit |
| vi | utgjutit |
| ni | utgjutit |
| de | utgjutit |
Imperativ
| — | utgjut |
Passiv
Infinitiv
| — | utgjutas |
Presens
| jag | utgjuts |
| du | utgjuts |
| han / hon / den / det | utgjuts |
| vi | utgjuts |
| ni | utgjuts |
| de | utgjuts |
Preteritum
| jag | utgöts |
| du | utgöts |
| han / hon / den / det | utgöts |
| vi | utgöts |
| ni | utgöts |
| de | utgöts |
Supinum
| jag | utgjutits |
| du | utgjutits |
| han / hon / den / det | utgjutits |
| vi | utgjutits |
| ni | utgjutits |
| de | utgjutits |