Conjugation of uppfölja
to follow up, to evaluate Ver definición completa →
Aktiv
Infinitiv
| — | uppfölja |
Presens
| jag | uppföljer |
| du | uppföljer |
| han / hon / den / det | uppföljer |
| vi | uppföljer |
| ni | uppföljer |
| de | uppföljer |
Preteritum
| jag | uppföljde |
| du | uppföljde |
| han / hon / den / det | uppföljde |
| vi | uppföljde |
| ni | uppföljde |
| de | uppföljde |
Supinum
| jag | uppföljt |
| du | uppföljt |
| han / hon / den / det | uppföljt |
| vi | uppföljt |
| ni | uppföljt |
| de | uppföljt |
Imperativ
| — | uppfölj |
Passiv
Infinitiv
| — | uppföljas |
Presens
| jag | uppföljs |
| du | uppföljs |
| han / hon / den / det | uppföljs |
| vi | uppföljs |
| ni | uppföljs |
| de | uppföljs |
Preteritum
| jag | uppföljdes |
| du | uppföljdes |
| han / hon / den / det | uppföljdes |
| vi | uppföljdes |
| ni | uppföljdes |
| de | uppföljdes |
Supinum
| jag | uppföljts |
| du | uppföljts |
| han / hon / den / det | uppföljts |
| vi | uppföljts |
| ni | uppföljts |
| de | uppföljts |