Conjugation of tackla
tackle Ver definición completa →
Aktiv
Infinitiv
| — | tackla |
Presens
| jag | tacklar |
| du | tacklar |
| han / hon / den / det | tacklar |
| vi | tacklar |
| ni | tacklar |
| de | tacklar |
Preteritum
| jag | tacklade |
| du | tacklade |
| han / hon / den / det | tacklade |
| vi | tacklade |
| ni | tacklade |
| de | tacklade |
Supinum
| jag | tacklat |
| du | tacklat |
| han / hon / den / det | tacklat |
| vi | tacklat |
| ni | tacklat |
| de | tacklat |
Imperativ
| — | tackla |
Passiv
Infinitiv
| — | tacklas |
Presens
| jag | tacklas |
| du | tacklas |
| han / hon / den / det | tacklas |
| vi | tacklas |
| ni | tacklas |
| de | tacklas |
Preteritum
| jag | tacklades |
| du | tacklades |
| han / hon / den / det | tacklades |
| vi | tacklades |
| ni | tacklades |
| de | tacklades |
Supinum
| jag | tacklats |
| du | tacklats |
| han / hon / den / det | tacklats |
| vi | tacklats |
| ni | tacklats |
| de | tacklats |