Conjugation of stycka
to segregate off, to partition (a property or the like) Ver definición completa →
Aktiv
Infinitiv
| — | stycka |
Presens
| jag | styckar |
| du | styckar |
| han / hon / den / det | styckar |
| vi | styckar |
| ni | styckar |
| de | styckar |
Preteritum
| jag | styckade |
| du | styckade |
| han / hon / den / det | styckade |
| vi | styckade |
| ni | styckade |
| de | styckade |
Supinum
| jag | styckat |
| du | styckat |
| han / hon / den / det | styckat |
| vi | styckat |
| ni | styckat |
| de | styckat |
Imperativ
| — | stycka |
Passiv
Infinitiv
| — | styckas |
Presens
| jag | styckas |
| du | styckas |
| han / hon / den / det | styckas |
| vi | styckas |
| ni | styckas |
| de | styckas |
Preteritum
| jag | styckades |
| du | styckades |
| han / hon / den / det | styckades |
| vi | styckades |
| ni | styckades |
| de | styckades |
Supinum
| jag | styckats |
| du | styckats |
| han / hon / den / det | styckats |
| vi | styckats |
| ni | styckats |
| de | styckats |