Conjugation of självläka
self-heal Ver definición completa →
Aktiv
Infinitiv
| — | självläka |
Presens
| jag | självläker |
| du | självläker |
| han / hon / den / det | självläker |
| vi | självläker |
| ni | självläker |
| de | självläker |
Preteritum
| jag | självläkte |
| du | självläkte |
| han / hon / den / det | självläkte |
| vi | självläkte |
| ni | självläkte |
| de | självläkte |
Supinum
| jag | självläkt |
| du | självläkt |
| han / hon / den / det | självläkt |
| vi | självläkt |
| ni | självläkt |
| de | självläkt |
Imperativ
| — | självläk |
Passiv
Infinitiv
| — | självläkas |
Presens
| jag | självläks |
| du | självläks |
| han / hon / den / det | självläks |
| vi | självläks |
| ni | självläks |
| de | självläks |
Preteritum
| jag | självläktes |
| du | självläktes |
| han / hon / den / det | självläktes |
| vi | självläktes |
| ni | självläktes |
| de | självläktes |
Supinum
| jag | självläkts |
| du | självläkts |
| han / hon / den / det | självläkts |
| vi | självläkts |
| ni | självläkts |
| de | självläkts |