Conjugation of samtycka
to consent Ver definición completa →
Aktiv
Infinitiv
| — | samtycka |
Presens
| jag | samtycker |
| du | samtycker |
| han / hon / den / det | samtycker |
| vi | samtycker |
| ni | samtycker |
| de | samtycker |
Preteritum
| jag | samtyckte |
| du | samtyckte |
| han / hon / den / det | samtyckte |
| vi | samtyckte |
| ni | samtyckte |
| de | samtyckte |
Supinum
| jag | samtyckt |
| du | samtyckt |
| han / hon / den / det | samtyckt |
| vi | samtyckt |
| ni | samtyckt |
| de | samtyckt |
Imperativ
| — | samtyck |
Passiv
Infinitiv
| — | samtyckas |
Presens
| jag | samtycks |
| du | samtycks |
| han / hon / den / det | samtycks |
| vi | samtycks |
| ni | samtycks |
| de | samtycks |
Preteritum
| jag | samtycktes |
| du | samtycktes |
| han / hon / den / det | samtycktes |
| vi | samtycktes |
| ni | samtycktes |
| de | samtycktes |
Supinum
| jag | samtyckts |
| du | samtyckts |
| han / hon / den / det | samtyckts |
| vi | samtyckts |
| ni | samtyckts |
| de | samtyckts |