Conjugation of ockupera
to occupy Ver definición completa →
Aktiv
Infinitiv
| — | ockupera |
Presens
| jag | ockuperar |
| du | ockuperar |
| han / hon / den / det | ockuperar |
| vi | ockuperar |
| ni | ockuperar |
| de | ockuperar |
Preteritum
| jag | ockuperade |
| du | ockuperade |
| han / hon / den / det | ockuperade |
| vi | ockuperade |
| ni | ockuperade |
| de | ockuperade |
Supinum
| jag | ockuperat |
| du | ockuperat |
| han / hon / den / det | ockuperat |
| vi | ockuperat |
| ni | ockuperat |
| de | ockuperat |
Imperativ
| — | ockupera |
Passiv
Infinitiv
| — | ockuperas |
Presens
| jag | ockuperas |
| du | ockuperas |
| han / hon / den / det | ockuperas |
| vi | ockuperas |
| ni | ockuperas |
| de | ockuperas |
Preteritum
| jag | ockuperades |
| du | ockuperades |
| han / hon / den / det | ockuperades |
| vi | ockuperades |
| ni | ockuperades |
| de | ockuperades |
Supinum
| jag | ockuperats |
| du | ockuperats |
| han / hon / den / det | ockuperats |
| vi | ockuperats |
| ni | ockuperats |
| de | ockuperats |