Conjugation of logga
to log (make an entry in a log), to measure, to record Ver definición completa →
Aktiv
Infinitiv
| — | logga |
Presens
| jag | loggar |
| du | loggar |
| han / hon / den / det | loggar |
| vi | loggar |
| ni | loggar |
| de | loggar |
Preteritum
| jag | loggade |
| du | loggade |
| han / hon / den / det | loggade |
| vi | loggade |
| ni | loggade |
| de | loggade |
Supinum
| jag | loggat |
| du | loggat |
| han / hon / den / det | loggat |
| vi | loggat |
| ni | loggat |
| de | loggat |
Imperativ
| — | logga |
Passiv
Infinitiv
| — | loggas |
Presens
| jag | loggas |
| du | loggas |
| han / hon / den / det | loggas |
| vi | loggas |
| ni | loggas |
| de | loggas |
Preteritum
| jag | loggades |
| du | loggades |
| han / hon / den / det | loggades |
| vi | loggades |
| ni | loggades |
| de | loggades |
Supinum
| jag | loggats |
| du | loggats |
| han / hon / den / det | loggats |
| vi | loggats |
| ni | loggats |
| de | loggats |