Conjugation of läsa ut
to read, to infer (something from something) Ver definición completa →
Aktiv
Infinitiv
| — | läsa ut |
Presens
| jag | läser ut |
| du | läser ut |
| han / hon / den / det | läser ut |
| vi | läser ut |
| ni | läser ut |
| de | läser ut |
Preteritum
| jag | läste ut |
| du | läste ut |
| han / hon / den / det | läste ut |
| vi | läste ut |
| ni | läste ut |
| de | läste ut |
Supinum
| jag | läst ut |
| du | läst ut |
| han / hon / den / det | läst ut |
| vi | läst ut |
| ni | läst ut |
| de | läst ut |
Imperativ
| — | läs ut |
Passiv
Infinitiv
| — | läsas ut |
Presens
| jag | läses ut |
| du | läses ut |
| han / hon / den / det | läses ut |
| vi | läses ut |
| ni | läses ut |
| de | läses ut |
Preteritum
| jag | lästes ut |
| du | lästes ut |
| han / hon / den / det | lästes ut |
| vi | lästes ut |
| ni | lästes ut |
| de | lästes ut |
Supinum
| jag | lästs ut |
| du | lästs ut |
| han / hon / den / det | lästs ut |
| vi | lästs ut |
| ni | lästs ut |
| de | lästs ut |