Conjugation of klösa
²kløːsato scratch, to claw (scratch with claws or nails) Ver definición completa →
Aktiv
Infinitiv
| — | klösa |
Presens
| jag | klöser |
| du | klöser |
| han / hon / den / det | klöser |
| vi | klöser |
| ni | klöser |
| de | klöser |
Preteritum
| jag | klöste |
| du | klöste |
| han / hon / den / det | klöste |
| vi | klöste |
| ni | klöste |
| de | klöste |
Supinum
| jag | klöst |
| du | klöst |
| han / hon / den / det | klöst |
| vi | klöst |
| ni | klöst |
| de | klöst |
Imperativ
| — | klös |
Passiv
Infinitiv
| — | klösas |
Presens
| jag | klöses |
| du | klöses |
| han / hon / den / det | klöses |
| vi | klöses |
| ni | klöses |
| de | klöses |
Preteritum
| jag | klöstes |
| du | klöstes |
| han / hon / den / det | klöstes |
| vi | klöstes |
| ni | klöstes |
| de | klöstes |
Supinum
| jag | klösts |
| du | klösts |
| han / hon / den / det | klösts |
| vi | klösts |
| ni | klösts |
| de | klösts |