Conjugation of hjälpa
²jɛlːpato relieve; to ease someone's troubles or problems Ver definición completa →
Aktiv
Infinitiv
| — | hjälpa |
Presens
| jag | hjälper |
| du | hjälper |
| han / hon / den / det | hjälper |
| vi | hjälper |
| ni | hjälper |
| de | hjälper |
Preteritum
| jag | hjälpte |
| du | hjälpte |
| han / hon / den / det | hjälpte |
| vi | hjälpte |
| ni | hjälpte |
| de | hjälpte |
Supinum
| jag | hjälpt |
| du | hjälpt |
| han / hon / den / det | hjälpt |
| vi | hjälpt |
| ni | hjälpt |
| de | hjälpt |
Imperativ
| — | hjälp |
Passiv
Infinitiv
| — | hjälpas |
Presens
| jag | hjälps |
| du | hjälps |
| han / hon / den / det | hjälps |
| vi | hjälps |
| ni | hjälps |
| de | hjälps |
Preteritum
| jag | hjälptes |
| du | hjälptes |
| han / hon / den / det | hjälptes |
| vi | hjälptes |
| ni | hjälptes |
| de | hjälptes |
Supinum
| jag | hjälpts |
| du | hjälpts |
| han / hon / den / det | hjälpts |
| vi | hjälpts |
| ni | hjälpts |
| de | hjälpts |