Conjugation of hänrycka
to enrapture, to enthrall Ver definición completa →
Aktiv
Infinitiv
| — | hänrycka |
Presens
| jag | hänrycker |
| du | hänrycker |
| han / hon / den / det | hänrycker |
| vi | hänrycker |
| ni | hänrycker |
| de | hänrycker |
Preteritum
| jag | hänryckte |
| du | hänryckte |
| han / hon / den / det | hänryckte |
| vi | hänryckte |
| ni | hänryckte |
| de | hänryckte |
Supinum
| jag | hänryckt |
| du | hänryckt |
| han / hon / den / det | hänryckt |
| vi | hänryckt |
| ni | hänryckt |
| de | hänryckt |
Imperativ
| — | hänryck |
Passiv
Infinitiv
| — | hänryckas |
Presens
| jag | hänrycks |
| du | hänrycks |
| han / hon / den / det | hänrycks |
| vi | hänrycks |
| ni | hänrycks |
| de | hänrycks |
Preteritum
| jag | hänrycktes |
| du | hänrycktes |
| han / hon / den / det | hänrycktes |
| vi | hänrycktes |
| ni | hänrycktes |
| de | hänrycktes |
Supinum
| jag | hänryckts |
| du | hänryckts |
| han / hon / den / det | hänryckts |
| vi | hänryckts |
| ni | hänryckts |
| de | hänryckts |