Conjugation of foga samman
(Substantiv) Ver definición completa →
Aktiv
Infinitiv
| — | foga samman |
Presens
| jag | fogar samman |
| du | fogar samman |
| han / hon / den / det | fogar samman |
| vi | fogar samman |
| ni | fogar samman |
| de | fogar samman |
Preteritum
| jag | fogade samman |
| du | fogade samman |
| han / hon / den / det | fogade samman |
| vi | fogade samman |
| ni | fogade samman |
| de | fogade samman |
Supinum
| jag | fogat samman |
| du | fogat samman |
| han / hon / den / det | fogat samman |
| vi | fogat samman |
| ni | fogat samman |
| de | fogat samman |
Imperativ
| — | foga samman |
Passiv
Infinitiv
| — | fogas samman |
Presens
| jag | fogas samman |
| du | fogas samman |
| han / hon / den / det | fogas samman |
| vi | fogas samman |
| ni | fogas samman |
| de | fogas samman |
Preteritum
| jag | fogades samman |
| du | fogades samman |
| han / hon / den / det | fogades samman |
| vi | fogades samman |
| ni | fogades samman |
| de | fogades samman |
Supinum
| jag | fogats samman |
| du | fogats samman |
| han / hon / den / det | fogats samman |
| vi | fogats samman |
| ni | fogats samman |
| de | fogats samman |