Conjugation of bräcka
breach Ver definición completa →
Aktiv
Infinitiv
| — | bräcka |
Presens
| jag | bräcker |
| du | bräcker |
| han / hon / den / det | bräcker |
| vi | bräcker |
| ni | bräcker |
| de | bräcker |
Preteritum
| jag | bräckte |
| du | bräckte |
| han / hon / den / det | bräckte |
| vi | bräckte |
| ni | bräckte |
| de | bräckte |
Supinum
| jag | bräckt |
| du | bräckt |
| han / hon / den / det | bräckt |
| vi | bräckt |
| ni | bräckt |
| de | bräckt |
Imperativ
| — | bräck |
Passiv
Infinitiv
| — | bräckas |
Presens
| jag | bräcks |
| du | bräcks |
| han / hon / den / det | bräcks |
| vi | bräcks |
| ni | bräcks |
| de | bräcks |
Preteritum
| jag | bräcktes |
| du | bräcktes |
| han / hon / den / det | bräcktes |
| vi | bräcktes |
| ni | bräcktes |
| de | bräcktes |
Supinum
| jag | bräckts |
| du | bräckts |
| han / hon / den / det | bräckts |
| vi | bräckts |
| ni | bräckts |
| de | bräckts |