Conjugation of bleka
to bleach; to make whiter or paler Ver definición completa →
Aktiv
Infinitiv
| — | bleka |
Presens
| jag | bleker |
| du | bleker |
| han / hon / den / det | bleker |
| vi | bleker |
| ni | bleker |
| de | bleker |
Preteritum
| jag | blekte |
| du | blekte |
| han / hon / den / det | blekte |
| vi | blekte |
| ni | blekte |
| de | blekte |
Supinum
| jag | blekt |
| du | blekt |
| han / hon / den / det | blekt |
| vi | blekt |
| ni | blekt |
| de | blekt |
Imperativ
| — | blek |
Passiv
Infinitiv
| — | blekas |
Presens
| jag | bleks |
| du | bleks |
| han / hon / den / det | bleks |
| vi | bleks |
| ni | bleks |
| de | bleks |
Preteritum
| jag | blektes |
| du | blektes |
| han / hon / den / det | blektes |
| vi | blektes |
| ni | blektes |
| de | blektes |
Supinum
| jag | blekts |
| du | blekts |
| han / hon / den / det | blekts |
| vi | blekts |
| ni | blekts |
| de | blekts |