Conjugation of be
to beg, to plead with someone for help or for a favor Ver definición completa →
Aktiv
Infinitiv
| — | be |
Presens
| jag | ber |
| du | ber |
| han / hon / den / det | ber |
| vi | ber |
| ni | ber |
| de | ber |
Preteritum
| jag | bad |
| du | bad |
| han / hon / den / det | bad |
| vi | bad |
| ni | bad |
| de | bad |
Supinum
| jag | bett |
| du | bett |
| han / hon / den / det | bett |
| vi | bett |
| ni | bett |
| de | bett |
Imperativ
| — | be |
Passiv
Infinitiv
| — | bes |
Presens
| jag | bes |
| du | bes |
| han / hon / den / det | bes |
| vi | bes |
| ni | bes |
| de | bes |
Preteritum
| jag | bads |
| du | bads |
| han / hon / den / det | bads |
| vi | bads |
| ni | bads |
| de | bads |
Supinum
| jag | betts |
| du | betts |
| han / hon / den / det | betts |
| vi | betts |
| ni | betts |
| de | betts |