Conjugation of återinföra
reinstate, reintroduce Ver definición completa →
Aktiv
Infinitiv
| — | återinföra |
Presens
| jag | återinför |
| du | återinför |
| han / hon / den / det | återinför |
| vi | återinför |
| ni | återinför |
| de | återinför |
Preteritum
| jag | återinförde |
| du | återinförde |
| han / hon / den / det | återinförde |
| vi | återinförde |
| ni | återinförde |
| de | återinförde |
Supinum
| jag | återinfört |
| du | återinfört |
| han / hon / den / det | återinfört |
| vi | återinfört |
| ni | återinfört |
| de | återinfört |
Imperativ
| — | återinför |
Passiv
Infinitiv
| — | återinföras |
Presens
| jag | återinförs |
| du | återinförs |
| han / hon / den / det | återinförs |
| vi | återinförs |
| ni | återinförs |
| de | återinförs |
Preteritum
| jag | återinfördes |
| du | återinfördes |
| han / hon / den / det | återinfördes |
| vi | återinfördes |
| ni | återinfördes |
| de | återinfördes |
Supinum
| jag | återinförts |
| du | återinförts |
| han / hon / den / det | återinförts |
| vi | återinförts |
| ni | återinförts |
| de | återinförts |