Conjugation of pavēlēt
[pavɛ̄ːlɛ̂ːt]to order, to command (to give, to issue a formal order) Ver definición completa →
Indicative
Present
| yo | pavēlu |
| tú | pavēli |
| él / ella / usted | pavēl |
| nosotros | pavēlam |
| ustedes | pavēlat |
| ellos / ellas | pavēl |
Past
| yo | pavēlēju |
| tú | pavēlēji |
| él / ella / usted | pavēlēja |
| nosotros | pavēlējām |
| ustedes | pavēlējāt |
| ellos / ellas | pavēlēja |
Future
| yo | pavēlēšu |
| tú | pavēlēsi |
| él / ella / usted | pavēlēs |
| nosotros | pavēlēsim |
| ustedes | pavēlēsiet |
| ellos / ellas | pavēlēs |
Imperative
Imperative
| tú | pavēli |
| él / ella / usted | lai pavēl |
| nosotros | pavēlēsim |
| ustedes | pavēliet |
| ellos / ellas | lai pavēl |